- Főoldal
- Felügyelőségünk
- Komplex engedélyezési eljárások
- Környezetvédelem
- Természetvédelem
- Vízgazdálkodás
- Közérdekű információk
- Üvegzseb
- Letölthető adatlapok
- Kapcsolatok
- Adatvédelmi tájékoztató
- Impresszum
Keresés
Látogatók összesen: 77830
Online felhasználók
Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.
Tájékoztató
Az egyedi hulladékgazdálkodási terv elkészítéséhez
Jogszabályok
A módosított 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza. Elbírálást követően jóváhagyó határozat kiadására kerül sor. A hulladékgazdálkodási tervezés szükségességét elsőként a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény fogalmazta meg. A törvény több szakaszban foglalkozik a tervezés szintjeivel, tartalmi követelményével, a tervezés folyamatával, a tervezésbe bevonandó partnerek kérdésével, a tervek egyeztetésével és annak elfogadásával. A törvény által meghatározott különböző szintű tervek tartalmi követelményeit 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet szabályozza.
Eljárási díjat a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I/10. főszáma szerint egyedi hulladékgazdálkodási terv jóváhagyása (Hgt. 37.§, 126/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 12.§ (3) bekezdése): 25.000,- Ft.
Ügyintézési határidő: 3 hónap
A hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményei
A hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ebben 8 fő fejezet szerepel. A különböző szintű tervek összehangolása érdekében fontos, hogy az egyedi tervek is ezt a felépítést kövessék. Ugyanakkor a Hgt. előírja, hogy az egyes terveknek külön tervrészben kell foglalkozniuk a veszélyes hulladékokkal, illetve a csomagolási hulladékokkal. Ez jelenthet külön terveket is, de a területi tervek példáját követve megfelelő megoldás az is, ha egy tervet készítünk, és a hulladékok egyes típusait tárgyaló fejezeteket három részben tárgyaljuk, a nem veszélyes hulladékok (benne a települési hulladékok), a veszélyes hulladékok, továbbá a kiemelt anyagáramok (ide tartoznak a csomagolóanyagok is)szerinti csoportosításban, az OHT-hoz és a regionális tervekhez hasonlóan. Az alábbiakban bemutatott minta terv ezekre a megfontolásokra épült.
Az egyedi hulladékgazdálkodási tervek felépítése és fejezetenkénti tartalma
I. A tervezési terület bemutatása, a legjellemzőbb adatok, sajátosságok ismertetésével.
Az első fejezetben fel kell tüntetni a hulladékgazdálkodás tervezési szintjét, meg kell jelölni a tervek elkészítéséért felelős szerve(ke)t, valamint a készítő(k) nevét címét, a tervezés bázis évét.
Be kell mutatni a tevékenységet, a hulladékot eredményező technológiákat, legfontosabb bemenő és kijövő anyagokat. Röviden ki kell fejteni hulladékgazdálkodásra kidolgozott tervezés módszerét. Ha van Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR), arról is ebben a fejezetben kell írni. Be kell mutatni a stratégiák kidolgozását, milyen szempontokat vettek figyelembe a terv kialakításánál, a prioritásokat (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás), valamint azt, hogy a terv mely hulladékok körére helyez kiemelt hangsúlyt.
Be kell mutatni a telephelyet, a létesítményeket, a legfontosabb környezetvédelmi kérdéseket.
A létesítménynél történő hulladékgazdálkodási és környezetvédelemi ellenőrzési eljárások tapasztalatait is itt kell tárgyalni. A helyzet bemutatásához célszerű térképeket mellékelni. A térkép megmutatja, hol találhatók a műhelyek, a szennyvíz- és hulladékkezelési egységek, valamint a hulladék tárolási helyek.
II. A hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzetének ismertetése, a keletkező, a felhalmozott, a területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és mennyisége szerint, valamint a terület hulladékmérlege, beleértve a jelenleg fennálló hasznosítási-kezelési arányokat. Ebben a fejezetben kell számba venni az elhagyott, vagy illegálisan lerakott, nem megfelelően kezelt hulladékokat is.
Ezen fejezet távlati célja, hogy fel lehessen állítani az un. hulladék mérleget, ami megmutatja, hogy ténylegesen milyen és mennyi hulladékról kell gondoskodni, valamint ezeknél mennyi az aktuális hasznosítási, kezelési arány. Adathiány esetén statisztikai, illetve műszaki becslés is alkalmazható, megadva az alkalmazott módszer leírását. Ahol ez sem lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölés alkalmazható.
Ebben a fejezetben szerepeljen a termelési eljárás lépéseinek pontos leírása által megismert összes keletkezett hulladék, a termelés különböző lépeseinél előforduló hulladékkeletkezési helyek bemutatása, a nyersanyagok és a vegyszerek csomagolásának leírása, az így keletkezett hulladékok sorsa, valamint a hulladék mérleg.
Keletkező hulladékok
Ahhoz, hogy a keletkezési adatokat helyesen lehessen értékelni, a hulladéknak a hulladék lista szerinti besorolását el kell végezni. A besoroláshoz fölhasználható a hulladék összetételére vonatkozó minden információ, anyagmérleg, vagy analitikai vizsgálati jegyzőkönyv. A későbbiekben szükség lehet a kioldhatósági tulajdonságok megismerésére is a lerakhatóság szempontjából.
A keletkezési adatokat a következő táblázatok szerint célszerű megadni hármas bontásban:
· nem veszélyes hulladékok
· veszélyes hulladékok,
· kiemelt anyagáramok
II/1. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)
|
Hulladék
|
Mennyiség (t/év)
|
|
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
|
|
|
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
|
|
|
Települési szilárd hulladékok
|
|
|
Települési folyékony hulladék
|
|
|
Kommunális szennyvíziszap
|
|
|
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
|
|
A fenti csoportokból természetesen csak azokat kell feltüntetni, amelyek az adott gazdálkodónál értelmezhetők, és az egyes sorokat meg kell bontani a 16/2003. KöM rendelet hulladék listája szerint. Ugyanígy érdemes táblázatot készíteni a keletkező veszélyes hulladékokról is elsősorban tevékenységi ágazatonként:
II/2. táblázat A keletkező veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)
|
Hulladék
|
Mennyiség (t/év)
|
|
Vegyipari, gyógyszeripari, műanyagipari hulladékok
|
|
|
Gépipari hulladékok
|
|
|
Alumíniumipari hulladékok
|
|
|
Egyéb ágazati hulladékok
|
|
|
Összesen
|
|
A táblázatban a csoportok a tényleges helyzet szerint változtathatók, az egyes sorokat meg kell bontani a 16/2003. KöM rendelet hulladék listája szerint.
A kiemelt hulladék áramokra a következő táblázatot javasoljuk.
II/3. táblázat A keletkező kiemelt hulladék áramok és éves mennyiségük (tonna/év)
|
Hulladék
|
Mennyiség (t/év)
|
|
|
Veszélyes hulladékok
|
PCB és PCT tartalmú hulladékok
|
|
|
Hulladékolajok
|
|
|
|
Akkumulátorok és elemek
|
|
|
|
Elektronikai hulladékok
|
|
|
|
Kiselejtezett gépjárművek
|
|
|
|
Egészségügyi hulladékok
|
|
|
|
Állati eredetű hulladékok
|
|
|
|
Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik
|
|
|
|
Nem veszélyes hulladékok
|
Csomagolási hulladékok
|
|
|
Biomassza
|
|
|
|
Gumi hulladék
|
|
|
Fontos, hogy az előbbiekben fölállított táblázatokat azonos tartalommal következetesen használjuk a későbbi fejezetekben is, valamint a tervezés későbbi fázisaiban is. Ezzel lehetővé válik a fejlődés bemutatása az időben történő előrehaladás során.
Felhalmozott hulladékok
Ebben a fejezetben azokat a telephely területén felhalmozott hulladékokat és mennyiségüket kell bemutatni, amelyek végleges elhelyezése még nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott, a megengedett átmeneti tárolási időt meghaladóan tárolt hulladékok), és amelyek kezelését tervezni kell. Nem kell feltüntetni azokat a már lerakásra került hulladékokat, amelyek elhelyezése környezetvédelmi szempontból megfelelően megoldott (pl. megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakókban ártalmatlanított). Érintettségtől függően kidolgozandó rész. Táblázatokat csak akkor érdemes kitölteni, ha elegendő adat áll rendelkezésre. Egyéb esetekben szövegesen is bemutatható a helyzet. A felhalmozott hulladék típusokat is hármas tagolásban kell tárgyalni (nem veszélyes hulladékok, veszélyes hulladékok, kiemelt anyagáramok).
A más telephelyekről árvett, illetve másnak átadott hulladékok éves mennyisége
Ebben a fejezetben kell bemutatni, ha más telephelyekről hulladékot átvesznek, vagy ha a keletkező, vagy birtokban lévő hulladék más birtokoshoz kerül (pl. engedéllyel rendelkező begyűjtőnek, előkezelőnek, kezelőnek szerződéssel átadott hulladékok). Föl kell tüntetni a hulladék további kezelési módját (D vagy R kódok a Hgt. 3. ill. 4. mellékletének megfelelően). A hulladék típusokat itt is hármas tagolásban kell tárgyalni (nem veszélyes hulladékok, veszélyes hulladékok, kiemelt hulladékáramok).
A hulladék mérleg
Ebben a fejezetben kell bemutatni a jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok mennyiségét, a kezelendő hulladékok hasznosítási, kezelési arányait az előbbi fejezeteknek megfelelő bontásban, táblázatos formában.
Lényeges, hogy a táblázatnak tartalmaznia kell mindazon hulladékok összes mennyiségét, amelyeket a telephelyen keletkező hulladékok éves mennyiségéből, és a területre beszállított és onnan kiszállított éves mennyiségekből számítottak ki.
Az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül. A Hgt. értelmében elvileg nem fordulhat elő olyan hulladék, amelyet semmilyen módon nem kezelnek. Ha a területen mégis akad ilyen, azt újabb oszlop hozzáadásával külön föl kell tüntetni (t/év és %).
Alább a nem veszélyes hulladékokra található meg a hulladék mérleg táblázatos formája, hasonlóan elkészíthető ez a veszélyes hulladékokra és a kiemelt hulladék áramokra is.
II/4. táblázat A nem veszélyes hulladékok éves mennyisége, hulladékmérlege és a kezelési arányok bemutatása
|
Hulladék
|
Hasznosítás*
|
Égetés**
|
Lerakás
|
Egyéb kezelt
|
||||
|
t/év
|
%
|
t/év
|
%
|
t/év
|
%
|
t/év
|
%
|
|
|
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Települési szilárd hulladékok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Települési folyékony hulladék
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kommunális szennyvíziszap
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* anyagában történő hasznosítás
** energia nyerés céljából végzett hasznosítás
III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények teljesülésének feltételei.
A hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelményeket alapvetően a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ugyanakkor lehetnek ettől eltérések. Itt kell bemutatni mindazon külső előírásokban szereplő műszaki követelményeket, amelyeket a hatóságok az adott tevékenységgel kapcsolatban előírtak (átmeneti tárolás edényzete, műszaki védelme, körülményei stb.), illetve mindazon belső előírásokban szereplő műszaki követelményeket, amelyek a hulladékkezeléssel kapcsolatban élnek (gyűjtés, tárolás, belső szállítás műszaki feltételei stb.).
IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések, szabályozások ismertetése.
Mindazon külső előírásokban szereplő intézkedések, amelyeket a hatóságok az adott tevékenységgel kapcsolatban előírtak (átmeneti tárolás körülményei, kármentesítés stb.), illetve mindazon belső előírásokban szereplő intézkedések, amelyek a hulladékkezeléssel kapcsolatban élnek (gyűjtés, tárolás, belső szállítás gyakorisága, körülményei, felelősei stb.).
A fejezetnek tartalmaznia kell az általános kötelezettségektől eltérő, egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések leírását (pl. szelektív gyűjtési módok, visszavételi lehetőségek, kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások).
Itt kell föltüntetni mindazokat az (általában engedélyekben föltüntetett) egyedi mérlegelésen alapuló intézkedéseket (engedményeket, szigorításokat, határidőket stb.), amelyek az egyes hulladék áramokra jelentős befolyással vannak
V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és a kezelésre feljogosított vállalkozások, külön-külön kitérve a gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kapacitások ismertetésére.
Ebben a fejezetben kell bemutatni mindazokat a begyűjtő, szállító, előkezelő és kezelő (hasznosító/ártalmazlanító) vállalkozásokat, amelyek a hulladékok kezeléséhez rendelkezésre állnak. Ebben a fejezetben ketté kell választani a saját kezelő tevékenységet, valamint az engedéllyel rendelkező, és a hulladékok kezelését szerződés alapján végző vállalkozásokat.
A saját hulladék kezelő tevékenység ismertetése során ki kell térni a kapacitásokra, a kihasználtságra, az esetleges rekonstrukciós szükségletekre, kapacitásnövelés szükségességére és lehetőségeire, a felszámolásra ítélt kezelő létesítményekre.
A külső vállalkozások bemutatása során fontos föltüntetni, hogy az milyen kezelési tevékenységet végez, lehetséges-e az átvett mennyiség növelése stb.
Mind a saját kezelő tevékenység, mind a külső vállalkozások esetén fontos bemutatni, hogy az egyes hulladékok jelenleg milyen hulladékkezelési szinten vannak, illetve számba kell venni, hogy ez a szint emelhető-e pl. azzal, hogy eddig ártalmatlanítónak, ezután hasznosítónak adjuk át a hulladékot. Az engedéllyel rendelkező hasznosító szervezetekről bővebb információ található a környezetvédelmi felügyelőségek által összeállított területi tervekben (15/2003 (XI. 7.) KvVM rendelet).
Gyűjtés, tárolás és szállítás
Az alfejezet tartalmazza a munkahelyi gyűjtőhelyek leírását, a hulladéktárolók leírását, a hulladék be- és kiszállításának módját, gyakoriságát. A hasznosítás érdekében a szelektív gyűjtés bevezetését mindenképpen célként kell kitűzni. Fel kell mérni azokat a területi vagy országos begyűjtő rendszereket is, amelyek a vállalat számára elérhetők, és szelektíven gyűjtött hulladékot tudnak fogadni (pl. hasznosítást koordináló szervezetek).
A hasznosítási eljárások leírása
A telephelyen történő hasznosítási vagy újrahasználati műveletek leírása, a létesítményen kívüli hasznosítási vagy újrahasználati műveletek bemutatása, a telephelyen belül vagy kívültalálható hasznosítási vagy újrahasználó egységek által kezelt hulladékok mennyisége szerepeljen ebben a fejezetben.
Az ártalmatlanítási eljárások leírása
Ebben a tervrészben szerepeljen a telephelyen működő, vagy bezárt hulladéklerakók történetének pontos leírása, a létesítmény területén történő ártalmatlanítási műveletek (belső lerakó) pontos leírása, a telephely területén kívül történő ártalmatlanítási műveletek (külső lerakó) pontos leírása, a lerakásra (belső vagy külső lerakókba) kerülő hulladékok mennyisége.
VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok keretében a prioritások megjelölésével a hulladék keletkezés prognózisa, a csökkentési, hasznosítási célok és a kezelő kapacitás növelés meghatározása, valamint az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, rekultiválása, kármentesítése, felszámolása.
Ennek a fejezetnek célja a keletkezési viszonyok és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetőségek összevetése után a feltárt kezelési, hasznosítási hiányosságok megoldásához szükséges célok megfogalmazása. A fő területi célkitűzéseket a Hgt az OHT és a területi tervek irányszámai alapján kell megfogalmazni úgy, hogy azokat a vállalatra jellemző hulladék áramokra kell vetíteni. A kitűzött célok, és azok ütemezése az országos irányszámoknál lehet szigorúbb, ha az a vállalati lehetőségek vagy viszonyok alapján alátámasztható.
Fontos feladat a tervezési időszak végére várható hulladék képződési trendek meghatározása. Ez gyakran nem konkrét mennyiséggel, hanem egy intervallummal adható meg. Ennek összefoglalása az alábbi táblázat szerint lehetséges:
VI/1. táblázat A képződő nem veszélyes hulladékok mennyiségénekvárható alakulása (t/év)
|
Hulladék
|
2002
|
2005
|
2008
|
|
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok
|
|
|
|
|
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok
|
|
|
|
|
Települési szilárd hulladékok
|
|
|
|
|
Települési folyékony hulladék
|
|
|
|
|
Kommunális szennyvíziszap
|
|
|
|
|
Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
|
|
|
|
Hasonló táblázat készíthető a veszélyes hulladékokra és a kiemelt hulladék áramokra is.
Ebben a fejezetben kell meghatározni a keletkezéscsökkentési célokat is, itt kell megjelölni a hasznosítási arányok növelésére vonatkozó célokat, valamint a saját kezelésre vonatkozó kapacitásnövelési célokat, továbbá azt, ha a jelenlegi hulladékkezelési eljárást magasabb szintre kívánjuk emelni.
Ebben a fejezetben kell bemutatni a nem megfelelő saját kezelő létesítményekkel kapcsolatos terveket (az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó telepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, felszámolása illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése).
Fel kell állítani a kitűzött célok közötti prioritási sorrendet is. Ennek célja, hogy a megvalósítás során mindig a legfontosabbnak ítélt feladatokra lehessen a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat fordítani.
VII. A kijelölt célok elérését, megvalósítását szolgáló cselekvési program, ezen belül a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása, végrehajtásuk sorrendje és határideje, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása. Külön kell választani az ismeretterjesztési, intézményfejlesztési, módszertani programokat, valamint a konkrét hulladékgazdálkodási cselekvési programokat. A cselekvési program felállításának végső célja lényegében az, hogy minden keletkező, vagy a területen felhalmozott, illetve a tervezési időszak végére prognosztizált hulladék hasznosításra, illetve a jogszabályoknak megfelelő módon ártalmatlanításra kerüljön.
A fejezetet az egyes hulladékok további kezelésére vonatkozó, a kitűzött célokkal összhangban álló alternatívák kidolgozásával és bemutatásával kell kezdeni. Be kell mutatni a hulladékok mennyiségének vagy toxicitásának megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozó lehetséges termelési technikákat, a hulladékgazdálkodás javítását célzó megoldásokat a termelési eljárásban használt anyagok módosítása, a termelési eljárás javítása, az ipargazdálkodási elvek érvényesítése érdekében. Az alternatív lehetőségéket összefoglaló lapon lehet bemutatni és értékelni. Fontos az alternatív megoldások gazdasági elemzése is. Vizsgálni kell, hogy az „n” szintű kezelésen átment hulladéknál technikailag és gazdaságilag érdemes-e n-1 vagy n-2 szintű kezelést kiválasztani. Az elemzés után ki lehet választani a legmegfelelőbb alternatívát.
Ez után következhet a cselekvési program összeállítása. A cselekvési programokat táblázatos formában célszerű megadni, amelyben föl kell tüntetni a VI. fejezetben megfogalmazott célokat, az ennek megvalósításához szükséges programot, a program végrehajtásáért felelős személyt és a résztvevőket, a program határidejét, valamint tervezett költségét. Két típusú cselekvési program lehetséges.
Ismeretterjesztési, intézményfejlesztési, módszertani, oktatási, tájékoztatási programok
Ebben a tervrészben kell bemutatni azokat a vállalati szintű oktatási, továbbképzési programokat, amelyek a vállalat hulladékgazdálkodásának magasabb szintre történő fejlesztését szolgálják, pl. a dolgozók ismereteinek növelésével. Itt kell foglalkozni azzal a problémával is, hogy a gazdálkodó milyen módszereket választ a lakossággal, más érintett szervezetekkel való kommunikáció terén, ha ez szükséges. Az alábbi táblázat használata ajánlott:
VII./1. táblázat: Ismeretterjesztési, intézményfejlesztési, módszertani, oktatási, tájékoztatási programok
|
Cél
|
Cselekvési program
|
Felelős/résztvevők
|
Határidő
|
Költség Ft
|
|
|
|
|
|
|
A hulladékok kezelésére vonatkozó cselekvési programok
A hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési programokat célszerű külön megjeleníteni nem veszélyes, veszélyes hulladékokra, valamint kiemelt hulladék áramokra külön táblázatban az alábbi példa szerint:
VII./2. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
|
Cél
|
Cselekvési program
|
Felelős/résztvevők
|
Határidő
|
Költség Millió Ft
|
|
|
|
|
|
|
A táblázatos megjelenítés megkönnyíti a végrehajtás ellenőrizhetőségét, valamint a két éves felülvizsgálatok során felmerülő módosítások átvezetését.
VIII. A tervben foglaltak megvalósításának becsült költségei.
A tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányrendelet külön fejezetet tartalmaz a becsült költségek megjelenítésére. Az egyes cselekvési programok becsült költségeit célszerű a VII. fejezet táblázataiban megjelentetni, de a részletes kalkulációt ebben a fejezetben kell leírni. Ugyancsak célszerű a pénzügyi ütemezés bemutatása, valamint a tervezési időszakra vonatkozó összes költségek megadása.